Portrécikk · 2026. október
A héj, amely csipkévé vált – Kiss Péter, a kistarcsai tojásfaragó
Gép nélkül, saját készítésű acélvésőkkel faragott strucctojások, portrék és kistarcsai tájak, fába és csontba vésett címerek: egy tanár és alkotó életműve.

Kiss Péter (Kiss Péter Károly, Budapest, 1944. február 18.) magyar tojásfaragó, festő, fa- és csontfaragó. Kistarcsán nőtt fel, és 1978-tól 2006-ig a kistarcsai Kölcsey Ferenc Általános Iskola rajz- és földrajztanára volt. Strucctojásait elektromos szerszám nélkül, saját acélvésőivel törte át csipkefinomságúra. Társtervezője volt Kistarcsa címerének, 2017-ben a város díszpolgára lett.
- Született
- Budapest, 1944. február 18.
- Otthona
- Kistarcsa
- Művészet
- Strucctojás-faragás, festészet, fa- és csontfaragás
- Mestere
- Juhász Pista bácsi, pásztor népművész
- Tanári pálya
- Rajz és földrajz, Kistarcsa, 1978–2006
- Strucctojás
- 1997-től
- Elismerés
- Kistarcsa Kultúrájáért, 2016; Kistarcsa díszpolgára, 2017
01
Budapesttől Kistarcsáig
Kiss Péter Károly 1944. február 18-án született Budapesten, és Kistarcsán nevelkedett. Itt járt általános iskolába 1950 és 1958 között, majd 1958 és 1962 között a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanult – itt kapta meg azt a rajzi és mesterségbeli alapot, amelyre egész életében épített.
02
Gyárak, díszletek, festék
Pályáját az Ikarusnál kezdte perspektíva-rajzolóként (1962–1964). Ezután díszlet- és háttérfestő volt a Magyar Televíziónál (1964–1968), majd a MAFILM-nél (1968–1973), később a gödöllői Ganz Műszerművek dekoratőr-festője (1973–1978). A nagy felületek, a fény és a perspektíva iránti érzéke ezekben az években érett meg – ez visszaköszön későbbi tájképein és tengeri jelenetein is.
03
A tanár
1978-tól 2006-ig a kistarcsai Kölcsey Ferenc Általános Iskolában tanított rajzot és földrajzot, hat évig igazgatóhelyettesként is. Közben 1980 és 1984 között az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán rajz–földrajz szakos diplomát szerzett. Később a Flór Ferenc, majd a Magyar Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnáziumban is tanított. Kistarcsai diákok nemzedékei tanulták meg tőle a látást.
04
Strucctojás, acélvéső, türelem
Legismertebb művei a faragott strucctojások. Kiss Péter nem használt elektromos szerszámot: saját maga készítette acélvésőivel dolgozott, hetekig egyetlen tojáson, mert csak így érezte, mennyit bír el a héj. A faragás alapjait Juhász Pista bácsitól, a pásztor népművésztől tanulta, akitől a népi motívumok szeretetét is örökölte.
A tojásokon címerek – köztük Kistarcsa és Magyarország címere, valamint vármegyecímerek –, áttört lámpásformák, rácsos és rozettás csipkeminták és figurális jelenetek jelennek meg.
05
Festmények, fa és csont
Festőként önarcképeket és portrékat, kistarcsai téli tájakat, vitorlásokat és tengeri jeleneteket, valamint csendéleteket festett. Fába és csontba címertáblákat, medalionokat és népi motívumokat faragott.

06
Kistarcsa címere és a díszpolgári cím
Társtervezője volt Kistarcsa hivatalos címerének. Városáért végzett munkájáért 2017-ben Kistarcsa Díszpolgára címet kapott; az ünnepségen elmondott köszönőbeszéde és a Régió Plusz TV-nek adott interjúja az Archívumban megtekinthető.
Röviden
- Ki volt Kiss Péter?
- Kedves, barátságos és bölcs kistarcsai tojásfaragó, festő, fa- és csontfaragó és rajz–földrajz tanár; 2016-ban Kistarcsa Kultúrájáért elismerést kapott, 2017-ben a város díszpolgára lett.
- Mióta faragott strucctojást?
- 1997-től; munkáit a Zengővárkonyi Tojásmúzeum is alkotói között tartja számon.
- Hogyan faragta a strucctojásokat?
- Kézzel, elektromos szerszám nélkül, saját készítésű acélvésőkkel; egy tojáson hetekig dolgozott.
- Kitől tanult faragni?
- Juhász Pista bácsitól, a pásztor népművésztől.
- Mi köze Kistarcsa címeréhez?
- Társtervezője volt a város hivatalos címerének.